Vers egy ághoz

Tavasz borít virágba? Rág a fagy?

Fakóra perzsel július heve,

vagy benned zsong az ősz gyümölcsleve?

Te élsz s az élő fának ága vagy.

Madár ha száll rád, – bármi a neve

és földre hajtó súlya bármi nagy, –

meg nem zavar, nyugodtan várni hagy:

ugyis elröppen, tudod eleve.

Te légy derüs példám, ha vakmerő

varjú telepszik rám és egyre fent ül,

míg szörnyü súlya földre teperő:

tudjam, hogy mégis elszáll s terhe mentül

alább nyomott, annál több az erő,

mellyel alázott ágam visszalendül.