Verseim elébe

By Gyula Juhász

Mélységes tengerfenéken

Fölbúgnak a harangok,

Tompa, tétova hangok

Mélységes tengerfenéken.

Lelkemnek árva mélyén

Fölbúgnak a harangok,

Múltamból tétova hangok

Lelkemnek árva mélyén.

Viharos óceánnak

Nagy lelke harsog a mélyben,

Nagy lelke búg a nagy éjben

Viharos óceánnak.

Csak kongjatok harangok.

Panaszod szálljon a szélbe

Múltak hajótörése!

Csak kongjatok harangok!

Lesz egyszer ünnepem itt fenn,

Megnyílnak a mélységek,

Garmada kincse vak mélynek

Vakítani fog itt fenn.

Hallgatja a jövendő

Múltam harangkongását,

Lelkemnek zokogását

Hallgatja a jövendő!