VI. Beh messze tünt, beh véget ért

By Gyula Reviczky

Beh messze tünt, beh véget ért

Az első szerelem!

Csak egy-egy ifjukori dal

Beszél még rólad énnekem.

Arczod’ sem őrzi már egyéb,

Csak az emlékezet.

Ábrándos, első ifjuság,

S te szőke lány, isten veled!

Ah elvirult! ah elvirult,

A szív bimbó kora.

S érzem, mi se találkozunk

Az életben többé soha.

Legelső édes hevülés,

Legelső tiszta vágy:

Mily szívesen, mily boldogan,

Óh hányszor gondolok reád!

Száll az idő... letünnek a

Tavasznak évei;

De a kékszemü szőke lányt

El nem birom felejteni.