VII. MENJ ÉS NE ÉRINTS...

Menj és ne érints, kérve kérlek,

És meg ne csókold ajkamat!

Lángajkat csókolsz: félve félek,

Hogy lángja a szivedbe kap.

Az Istenért, vigyázz magadra

És arcomat ne símogasd!

A tüzet, mely égig ragadna,

A senyvedőt, ne szítogasd!

Ne nézz szemembe! Látva poklát

Gyülölnéd még a mennyet is,

Nem látnád üdvei ragyogtát,

Csupán rettegnéd mélyeit.

Prédája lennél szellemeknek,

Repülni nem tudnál velem,

Idegeid próbára tenned

Veszélyes volna szertelen.

Menj és ne érints, kérve kérlek,

És meg ne csókold ajkamat!

Lángajkat csókolsz: félve félek,

Hogy lángja a szivedbe csap.