VIII. Mikor a langy szellőcske vágyat

By Gyula Reviczky

Mikor a langy szellőcske vágyat

Csókol szivünkbe szeliden;

Mikor a boldog ibolyácskán

Az első pillangó pihen;

Mikor a felhőhez szokott szem

Először lát derűs eget:

Szerelmi hűséget fogadni

Akkor szeretnék én neked!

Mikor a fényes levegőben

Pacsirta szántva énekel;

Mikor a vágy halk sóhajára

Az erdőbül száz hang felel:

Mikor a fecskének susogja

Valami: Épitsd fészkedet:

Szerelmi hűséget fogadni

Akkor szeretnék én neked!

Mikor a fény elől a pára

Mind szertefoszlik, messze száll;

Méhecske mézet és a csermely

Útjába’ rózsákat talál;

Mikor minden percz azt susogja;

A tovatüntnél szebb leszek:

Szerelmi hűséget fogadni

Akkor szeretnék én neked!

Mikor a harmatkönny is áldás

A rózsa szomjas kelyhiben;

Mikor nem gondol hervadásra,

Virághullásra senkisem;

Mikor boldogság, vágy, remény, hit

Szivünkbe’ minden érezet:

Akkor szeretném elrebegni

Lábaidnál szerelmemet!