VIRÁGNAK MONDANÁLAK...

By Pál Gyulai

Virágnak mondanálak,

A rózsa, liliom,

Mint egy tőnek virági

Virúlnak arcodon.

De a virág nem érez,

Ne légy virág nekem...

Maradj kedves leánynak,

S légy hű szerelmesem!

Csillagnak mondanálak,

Mely est koránya lett,

Virasztva édes álom

S édesb titok felett.

A csillagfény hideg fény,

Ne légy csillag nekem...

Maradj kedves leánynak,

S légy hű szerelmesem!

Hajnalnak mondanálak,

Mely hogyha felköszönt,

Ég és föld mosolyogva

Ürömkönyűket önt.

A hajnalláng muló láng,

Ne légy hajnal nekem...

Maradj kedves leánynak,

S légy hű szerelmesem!

Vagy légy virág s virúlj fel,

Itt híved kebelén,

Légy csillag, fényt sugárzó,

Balsorsom éjjelén;

S hajnal, mely harmatot hoz,

Örömkönyűt nekem;

Oh légy a nagy világon

Egyetlen mindenem!