Visszatérés

Itaka partján, az arany fövényben,

Hol bölcsejét ringatták valaha,

Hol gyermeksége csöndes idejében

Fölverte távol tülkök bús dala,

Megállott, tíz esztendő viharától

És kalandjától fáradtan a vén

Odysseus, a ravasz és a bátor

S végignézett szomorú szigetén.

Héliosz az óceán sós tavába

Lassan leszállt. A kondás ment haza,

A bíborfényben úszó palotába

S altatót dalolt a kolomp szava.

Itaka partján, az arany fövényben

Odysseus még egyszer visszanéz

A terméketlen tenger rőt színére,

Hol fáradtan pihen el ma a vész.

S amíg eszébe jut szőkés hajával

Kalipso, a tündéri cimbora,

A lótuszevők álmatlan világa,

Circé zöld szeme, feákok bora,

A szirének bódító muzsikája

És boldog és bátor kalandja mind,

Szemébe tör sós könnyek tengerárja

És elsirat titokba, valamit...