Vízválasztó

By Sándor Reményik

Ha kegyelmesen úgy tetszik Neked

Sorsom, vagy Istenem,

Hogy e mostani megpróbáltatásom

Vízválasztó legyen,

Amelynek kopár hegytaraján túl

Eztáni életem

Új forrása ered:

Legyen, kérlek, e forrás

Mélyebbről fakadó,

Nem magának-való

Tisztultabb szeretet.

Legyen e tiszta nedv

Felbuzgó munkakedv,

Önzetlenebb erő,

Malmot hajtó patak,

Szolgáló akarat,

Sziklából feltörő.

Ha kegyelmesen úgy tetszik Neked

Sorsom, vagy Istenem,

Hogy e mostani megpróbáltatás

Vízválasztóm legyen,

Amelyen túljutva

Egészen más a táj -:

Hadd mosolyogjak én

Azon is, ami fáj

Azon is, ami e

Világban vaksötét,

Fáklyavivő legyek,

Míg tart e furcsa lét.

Legyek összeszedett,

Szelíden is kemény,

S hogy ne ítéltessem,

Mégse ítéljek én,

Nevessek a világ

Játékai felett,

De ez a nevetés

Legyen egy ölelés,

Amellyel mindenkit

Magamhoz ölelek.

Elmúlik a világ

És játékai is,

Még kívánsága is,

Szél szórja szét a színes szavakat,

De sorsom lényegének,

De lelkem Istenének

Beszéde megmarad.