XCIII. ZSOLTÁR

Nagy hatalommal regnál az Isten

Öltözvén fölséges erejében,

Ez föld kerekségét úgy helyhette,

Hogy mozdulása nem lesz nékie.

Az te széked kezdettűl fogván volt,

Istenséged örökké országolt,

Az folyóvizek erőssen zúgnak,

Az magas habok igen harsagnak:

De bár az tenger zúgjon erőssen,

És az habok hánkódjanak fönnyen:

De ők mind semmik az Isten ellen,

Mert ő hatalmasb az magas mennyben.

Uram, megmarad az te mondásod,

Merő hívség az te tudományod,

Házadnak szentség ő ékessége,

Kinek örökké nem lészen vége.