XCVI RÓKA ÉS MACSKA

Én, mond a róka, ravasz eszemmel tégedet,

Macska, megelőzlek, sőt egyéb állatokat is

Felhaladok.

Én illyennel nem dicsekedhetem,

Mondá viszontag a macska; de hogy jó hegyes

Körmökkel áldott a természet, azt neki

Köszönöm.

Mikor így beszélnek, íme! közel kutyák

Ugatnak: a macska hamar egy fára szaladott;

A róka pedig elfogatott és szaggattatott.

A magahitt embert veszedelem lesi, s dönti le.