XII HOLLÓ ÉS RÓKA

A holló egy magas fa gallyán sajtot ett,

Midőn a rókától imígy dicsérteték:

Melly csuda fényességű vagy! Mint tündeklenek

Hátadra s oldalidra lesimult tollaid!

Bizony, ha szavad is illy ékes s illy kellemes,

Nincs e világon szebb madár, nem is lehet.

Üdvöz légy erdőn és mezőn gyönyörű madár!

Ekkor mutatni akarta szavát, s énekelni

Kezdett, s legottan sajtja földre pottyana,

Mellyet hamis dicsérője hamar felkapott,

S elvitt, nevetvén s csúfolván a bohót.