XIX. FÉLTLEK SZIVEM, MERT SZERETLEK...

Féltlek szivem, mert szeretlek,

Mert kincsem vagy, megőrízlek,

Mivel tolvaj az Cupido,

Incselkedik, mint az zsidó:

Illik is hogy féltselek,

Hóltig igy szeresselek.

Féltlek szivem, mert vagy szép s ép,

Én előttem isteni kép;

Ha mások is, mert nem én is?

Ezt cselekszem, ha nagy kén is,

Érted hóltig gyötrődöm,

Mert nincs másod ez földön.

Féltlek: magam példa vagyok,

Mert magamrúl sokat tudok,

Ez világnak tudom dolgát,

Szerelemnek ravaszságát,

Sokszor szegény próbáltam,

Még hiv szívre találtam.

Azért senki meg nem itél,

Ámbár ezer esztendőt él,

Más: hiv szivből kit félteni,

Más: bolondúl kit itélni;

Első: jele hívségnek,

Az más: esztelenségnek.

Féltlek én igy, s nem másképpen,

Hanem szeress tisztán s épen;

Boldog lesz igy mi szerelmünk,

Kedves lészen sok gyötrelmünk;

Azért féltlek én szivem,

Légy hóltig igaz hivem.