XLVIII UDVARI BOLOND

Wircburgban egykor püspökét az udvari

Bolond felharagította sok vendég előtt.

Tömlöcre vele, tömlöcre! Vidd el porkoláb!

Ugy lőn. Ez ajtót nyit hamar; de mivel csupa

Földet látott a Deliquens, nem méne be.

A porkoláb, hogy emberét rá hajtaná,

Maga vitt szalmát, s előre lépett: a bolond

Ekkor reája zárta tömlöc ajtaját,

S a kulcsot elvitte urához, mondván: Elég

Nehezen bezártam. Mit? Te zártad őtet el?

Hiszen neki kellett oda büntetni tégedet.

Mi hát nem jól értettük egymásnak szavát,

Mond a bolond. Mindenki nevetett; ő pedig,

Hogy büntetéstől felszabadulhatott, örült.