XV. Tiporj lábaiddal, gyalázz meg, nevess ki!
Tiporj lábaiddal, gyalázz meg, nevess ki!
Én azért is foglak őrjöngőn szeretni.
Nevezz el daczosnak, nevezz el bolondnak,
Én csak magasztalni és imádni foglak.
Szemeid sugára besütött szivembe,
S az örökre érzi lángját a szemeknek.
Ajkad mosolygása kárt csinált eszembe’;
Nem tudom ki vagy, csak azt tudom: szeretlek!