XXI. Széttépted azt a rózsalánczot

Széttépted azt a rózsalánczot,

Mely lelkeinket összefonta?

Nyugodt lehetsz; most már csak engem

Ér rágalom, gúny, mende-monda.

Jól is tevéd. Az én szivemnek

A vihartól nincs nyúgodalma;

S ha hozzám kötnéd lelkedet, még

Téged is magával ragadna.