XXXI. ÉN MÁR NEM SZERETEK...

Én már nem szeretek,

Mert csak kétség!

Azért is megvetlek,

Már nincs hüség;

Te istentelen,

Átkozott hitetlen,

Szivem gyújtója,

Cupidója!

Ezt jól megfontoljad,

Gondoljad,

S megtudjad,

Vagy kinzója!

Miképpen esküdtél

Tudom, tudod;

Gyilkos hitegettél,

Nem tagadod!

Már szivem bággyadott,

Hóltig ellankadott,

De nincs jutalma,

Nyugodalma;

Ezt bánom, miveltem,

Szenvedtem,

Szerettem,

Semmi haszna!

Végy azért más szivet

Szerelmedben,

Nálomnál hivebbet

Gyötrelmidben:

Én már ezt megúntam,

Magamrúl tanúltam,

Ámbár sajnállom;

Oh fájdalom!

Hogy eztet mint bánom,

Távozom,

Búcsuzom,

Most megvallom.