XXXVIII. Kerülsz? Jó, hát kerülj. Többé ne lássalak!

Kerülsz? Jó, hát kerülj. Többé ne lássalak!

Ne lássam arczodon, hogy bája hervatag.

Hogy szépség, ifjuság hamar muló kegyek,

Kifogni az időn hogy néked sem lehet.

Örökre lássalak; mint ama szép napon,

Nevetve lányosan, szépségbe’ gazdagon.

Váltig büvöljön el emléked, árnyad is,

S rózsámnak valljalak őszkor, hervadtan is.