ZSUZSIKÁHOZ [2]

By Sándor Petőfi

Kicsinke szőke kis leányka,

Az én szerelmem nagy!

És tárgya e nagy szerelemnek

Kis szőke lány, te vagy.

Mit mondasz erre szőke kislány?...

De ez csak fele még.

Azon volnék én, hogy te lennél

Énnékem feleség!

Eljössz-e hozzám? el?... szépséges

Szép fejkötőt veszek,

S csak azt mondom: kimondhatatlan

Hüséges férj leszek.

Őrzöm szemem fényét, de téged

Még jobban őrzelek,

Hogy drága egészségednek ne

Ártson hideg, meleg.

Ott fenn lakunk Pest városában,

Az élet ott vig ám!

De az atyushoz is lejárunk

Kivált pénzfogyatán.

Hogy suttogják majd, ha az utcán

Végigmegyek veled:

Petőfi felesége!... Erről

Csinál szép verseket.

Csinálok ám teringettét is,

Hogy bámulnak bele!

Maholnap egész Magyarország

Nevemmel lesz tele.

Ugy estenként csak nekiűlök,

Te meg majd azalatt

Lefekszel szépen s melegíted

Előre ágyamat.

S ha elkészűl egy-egy dicső vers,

Én is levetkezem,

Hozzád simúlok és azt mondom:

Menj beljebb, gyermekem!

Igy éldegélnénk... hát csak ennyit

Akartam mondani.

Mit szólsz rá szőke kislány, lesz-e

Belőle valami?