ZUHANY

By Árpád Tóth

Vígan rikkant a Pasics, a Pasics:

Monarchia! rendre sohse

Utasics, utasics!

Szerb térdeken kivirágzott a retek, a retek,

Én csak mindig kikötőcskét

Szeretek, szeretek!

Szerb homlokon retekből nő a redő, a redő,

Nem ártana egy tengeri

Feredő, feredő!

De a fránya nagy hatalom mind irigy, mind irigy,

Így szólanak: a tengertől

Elerigy, elerigy!

Bánat árnya Pasics retkén átsuhan, átsuhan,

Opasno je, ez nem fürdő,

Csak zuhany, csak zuhany!